Amy Griffin /meselovag/

Tisztelt Hinda Vichi!

1991-ben születtem, Manchasterben. Kiskoromban rengeteg rémálmom volt és emiatt eléggé nyugtalanul alszom. Soha nem szerettem a meséket, mert olyan unalmasak voltak, inkább a nagyobbik testvéremtől hallgattam mindig rémtörténeteket. Szüleim ezt nem szerették és emiatt a nővéremet internátusba küldték. Sokszor sírtam emiatt, de az évek múltával kibékültem a helyzettel, bár a mesékkel nem.

10 éves lehettem, amikor rájöttem, hogy a szüleim, amikor már azt hiszik, hogy elaludtam elmennek valahová. Egyszer annyira nem voltam álmos, hogy követtem őket. A garázsba mentek ki, de amikor beléptem már nem láttam őket. Minden nap ez volt, mígnem soha nem tértek haza.

A nagymamám lett ezután a gyámom, aki gyerekként kezelt. Minden este mesét olvasott fel nekem, hátha megszeretem őket. Egyik este túllőtt a célon. Meguntam a meséket, és minden meséskönyvet, amit a házában találtam elégettem lent a kandallóban. Ezek után csak akkor beszélt velem a nagyanyám, amikor muszáj volt, különben nem.

13 évesen a szüleim után kezdtem kutatni. Nem is tudom, hogy jutottam arra a következtetésre, hogy nagymamámnál kezdjem, de jól döntöttem, mert találtam pár papírt.

Egy Meseerődön „dolgoztak” a jó oldalán. Még több dolgot megtudtam, hogy pl. miért jártak el otthonról és, hogy miért akarták ennyire megszerettetni velem a meséket. Azért, mert azt akarták, hogy én is egyszer a Meseerőd jó oldalán legyek és szolgáljam vezérüket. Ezt el sem akartam hinni, de betoppant nagymamám és elmesélt még pár dolgot. Elmondta miért haltak meg a szüleim és, hogy mi jellemző Fable Fortress-re.

Később úgy döntöttem, hogy én is szeretnék csatlakozni. Ezért írom most ezt a levelet, és remélem közben, hogy bejutok.

Üdvözlettel:

Amy Griffin